szeptember 01, 2013

Így készül a gabonatároló

​Könnyűszerkezetes acél gabonatároló Lindab csarnoképület megvalósítása lépésről lépésre

1. Előkészítő tervezés, ajánlatkérések, pályáztatás
A gazdaságosságon és a legkülönbözőbb funkcionális vonatkozásokon túl ma már egy „egyszerű” gabonatároló csarnoknak is számos szigorú előírásnak kell egyszerre megfelelniük: műszaki (pl. statikai, épületfizikai, pára- és szellőzéstechnikai), biztonsági, tűzvédelmi, technológiai/terménytárolási (pl. tároló kapacitás, épületméretek, vázszerkezetre függesztett szállítószalag, stb.), egészségügyi, környezetvédelmi rendeletek, szabályok sora szabja meg építésük és üzemeltetésük módjait. Emiatt mindenképpen fontos, hogy a legelső lépés egy olyan szakember megbízása kell legyen, aki a sok felől érkező igény és szabály együttes figyelembevétele mellett meg tudja műszakilag fogalmazni a feladatot, azaz megtervezni a tárolót. Nem kell feltétlen már első fázisban egzaktul kidolgozott építési engedélyezési tervet megcélozni, de egy tanulmány- vagy vázlattervet erősen javasolt mihamarabb kidolgozni, amire már nagyobb biztonsággal lehet például árajánlatokat bekérni gyártóktól és kivitelezőktől, egyeztetéseket lefolytatni, pályázati lehetőségeket keresni, és persze már a szakhatósági egyeztetéseket is elkezdeni, hogy ne utólag derüljenek ki olyan szempontok, amelyek nagyfokú módosításokat igényelnek később. Ebben a fázisban nyújt nagy segítséget a pályázó cégek részéről megvalósult referenciamunkák illetve mintatervek bemutatása.
 
2. Hivatalos műszaki tervek készítése
Az előzőekben leírt előkészítő tevékenységek szakasza sokszor többféle verzió, árajánlat, javaslat – időben is elhúzódó – elemzését jelenti, miután a végleges műszaki megoldás megszületik, kiválasztásra kerülnek a beszállító és vállalkozó cég(ek). A végleges formában elkészíteni szükséges műszaki tervek típusára, tartalmára vonatkozóan részletes jogszabályi követelmények vannak (építési engedélyezési, kiviteli tervek, részletrajzok, műszaki leírások, stb.), amelyek megléte jogilag elsősorban az építtető felelőssége! Érdemes kiemelni, hogy új jogszabály (2013. július) szerint a beépített építési anyagok, termékek műszaki jellemzőire („teljesítményére”) vonatkozóan a tervezőnek kell megadnia az előírásokat, követelményeket. A kivitelezési munkákat megkezdeni csak a megfelelő kiviteli tervek alapján szabad!
 
3. Gyártás    
Az acél könnyűszerkezetes Lindab csarnoképítés egyik legnagyobb előnye, hogy a könnyű, kis önsúlyú elemeit üzemi körülmények között, az időjárási viszontagságoktól védve, nagyfokú pontossággal gyártják előre, ezzel lerövidítve, felgyorsítva a helyszíni kivitelezési munkákat, és minimalizálva az építési hulladékokat is. Nagyszilárdságú, tartós acél alapanyagból kerül előregyártásra a főtartó vázszerkezet minden eleme (keretek, merevítések), a másodlagos tartórendszer (szelemenek, falváztartók), a tető- és falburkolati elemek (tipikusan trapézlemezek), és hozzá a szükséges tartozékrendszerek széleskörű tárháza (pl. ereszcsatorna, tetőbiztonsági elemek, kötőelemek, szegélylemezek, stb.) A piacon lévő gyártók termékei közötti műszaki különbségek miatt érdemes az építtetőnek és a tervezőnek egyeztetnie az elvárt minőségről, tartósságról, amelyet a legyártott termékre nézve ellenőrizni kell!
 
4. Helyszíni kivitelezés, szerelés
A helyszíni munkák közül az alépítményi szerkezetek építése általában hagyományos technológiákkal történik. Az alapozás, a termény oldalnyomását felvevő támfalak és a betonaljzat készítése tipikusan monolit, azaz helyszínen készülő vasbeton szerkezetek. (Csak nagyon nagy méretek, volumenek esetén fordul elő, hogy betonelemeket is előregyártanak, pl. szögtámfalakat, vagy akár komplett pillérvázakat is. Ilyen esetben a másodlagos tartók, a tető- és falburkolatok készülhetnek acél könnyűszerkezetből, optimális végeredményt nyújtva.)
A felépítmény, azaz a csarnoképület építése ún. száraztechnológiájú szerelt jellegű kivitelezéssel történik: azaz az előzőekben említett módon előregyártott elemek összeszereléséből áll, tipikusan csavarozott kapcsolatok révén, építési nedvesség bevitele és száradási vagy kötési időigény nélkül. Ez teszi lehetővé a rendkívül gyors helyszíni munkálatokat, a redukált építési időt, a kiszámítható ütemezést az üzemeltető számára.
 
5. Átadás-átvétel, használatbavétel, üzembehelyezés
A kivitelezési munkálatok befejezése után következő befejező jogi procedúra magába foglalja a vállalkozó cég(ek) készrejelentését, az építtetői jóváhagyást (jogilag a műszaki ellenőr révén), és a szakhatóságok hivatalos engedélyének beszerzését, és persze a szerződés szerinti pénzügyi lezárásokat. Ebben a vonatkozásban is kiemeljük, hogy a beépített építési anyagokra, termékekre vonatkozó műszaki jellemzőket, teljesítményeket a tervezői előírásoknak megfelelő módon kell jogszabály szerint igazolni (ún. Teljesítmény Nyilatkozatok alapján).  
 
Tekintse meg a csarnok oldalunkat, mintacsarnokok, referenciák és tervek is állnak szíves rendelkezésére, érdeklődése esetén küldje el árajánlatkérését!