szeptember 24, 2013

Klasszikus elegancia, modern épületek

A Lindab PLX síklemezes tetőinek esztétikájáról, műszaki tapasztalatairól beszélgettünk tervező partnerünkkel

Horváth Gábor építész (BauArt Kft.), a modernitás, a modern architekturális stílus elkötelezett híve. Az elképzelései nyomán megvalósult családi- és társasházak, köz- és ipari épületek letisztult, elegáns formáikkal hirdetik tervezőjük tehetségét. Az elmúlt évtizedekben szinte az építész védjegyévé váltak azok a síklemezzel fedett, kis hajlásszögű tetők, amelyek a klasszikus és a jelenvaló ötvözésével adják meg házainak jellegzetes karakterét.

Horvát Gábor nem csupán megrendelőinek ajánlja a Lindab síklemezes tetőrendszereit, de a 2003. végén Marcaliban megépült otthonát is ezzel fedte.
A saját Lindab-tetőjével kapcsolatban szerzett tapasztalatairól és a síklemezes fedés magyarországi elfogadottságának alakulásáról kérdeztük.
 
Melyik Lindab terméket választotta, és hány négyzetméternyi felület fedett le vele?
 
Az épület alapterülete valamivel több, mint 100 m2, de a garázzsal, a teraszokkal, az átkötő részekkel és az előtetőkkel együtt összesen kb. 170 m2-nyi tetőt alakítottunk ki a Lindab PLX-szel.
 
A PLX síklemezes fedés igen jellegzetes, mondhatni exkluzív. A tervezéskor figyelembe kellett-e vennie az épített környezethez való illeszkedést vagy városképi szempontokat?
 
A házam egy sarokteleken áll., Viszonylag félreeső, önálló területen helyezkedik el, zöldövezetben. Így az ún. alkotói szabadságot nem befolyásolták ezek a tényezők. A Lindab széles színárnyalat-kínálatából én - többek között - azért is választottam az antracitot, hogy ez a mesterséges objektum a természet meghatározó színével találjon kapcsolatot, alkosson harmóniát.
 
Statikai, gazdaságossági, kivitelezési vagy inkább esztétikai szempontok vezérelték, amikor a PLX  mellett döntött?
 
Az igaz, hogy a PLX egy m2-re vetített súlya töredéke a szilikát alapú cserepekének, és ennek nagy szerepe lehet pl. a felújítások során, de ennek az épületnek az esetében nem a statikai érv volt a döntő. Az az építészeti irányzat, amit én művelek, és amit a köznyelvben „modernnek” szoktak nevezni, bár a „posztmodern” kifejezés lenne a pontosabb, általában kis hajlásszögű tetőkkel dolgozik. Ehhez a struktúrához, ami még nem lapostető, de nem is cserepes megoldású magastető, egyértelműen a korcoltlemezes fedés jöhet szóba. Olyan textúrát kapunk általa, amely hangulatában illeszkedik ehhez a formavilághoz, sőt nagy szerepe van annak megteremtésében is, hiszen mintegy sajátja annak. Ha tehát nem a Bauhausból indulunk ki, amely általában lapostetőkkel operál, a kis hajlásszögű tetőhöz, amit – megmaradva a bevezetőjében használt terminus technicusnál – a modern architektúra preferál, műszakilag és esztétikailag is a síklemezes fedés illik a legjobban. Megjegyzem, a technológia egyáltalán nem új, hiszen évszázados épületeinken - gondoljunk csak a kastélyokra, templomokra -, szép számmal láthatunk pl. rézlemezekből készült, időtálló, gyönyörű burkolatokat. De ki tudná azt ma megfizetni? A Lindab PLX termékében pont az az innovatív mozzanat, hogy a legújabb mérnöki fejlesztések révén ezt a klasszikus módszert teszi elérhetővé és a mindennapi gyakorlat részévé, egyszersmind megőrizve annak stiláris üzenetét, történeti gyökereit.
 
Tervezett-e a tetőre a hagyományostól eltérő formákat, építészeti megoldásokat?
Igyekszem letisztult, egységes, átlátható felületekkel dolgozni. A fő épületet egy fél-nyeregtető fedi, ami mértanilag tulajdonképpen egy téglalap. Ez nem jelentett különösebb kihívást a bádogosoknak. Viszont adott egy olyan kiugró ablak, amely hasábként kinyúlik az épület síkjából. Ott található egy tetőfelépítmény-szerű szerkezet, amelyre szintén síklemez fedés került. Nos, ennek a résznek a burkolásánál valóban megmutatkozott a PLX lágysága, hajlékonysága, könnyű formálhatósága. Ezen tulajdonságai miatt egyébként ennél bonyolultabb formák, pl. köríves vagy félgömb alakú felületek esetében is szépen használható, „kezes” anyag.
 
Amikor az épület tervein gondolkodott, már eleve Lindab-tetőt álmodott az új házra?
 
Mivel már addig is sok ilyet terveztem, a saját házam esetében is természetes volt, hogy ebben a megoldásban gondolkodtam. Úgy tűnik, számomra ez a tetőtípus és a Lindab síklemezes megoldásai már összeforrtak. De bevallom, hogy a fentieken túl, mint tulajdonosnak, aki mielőbb szeretett volna már beköltözni, a szerelés gyorsasága sem volt elhanyagolható. Mivel akkoriban még nem létezett a SRP Click termék, amit az előrekorcolásnak köszönhetően szinte csak össze kell pattintani, a gyártó által felhengerelve leszállított tekercslemezeket a mesterek speciális szerszámaikkal a helyszínen korcolták és a tetőn illesztették össze. A száraz szereléses technológia jellegéből fakadóan mindenki számára kézenfekvő, hogy a folyamat így jóval kevesebb időt vett igénybe.
 
Feltételezem, hogy mint építész, a tökéletes vízelvezetés és hőszigetelés érdekében különös figyelmet fordított a tetőzet kialakításánál a rétegrendre.

Az a helyzet, hogy ezzel szerencsére sok munkám nem volt, hiszen a gyár által ajánlott rétegrend lett beépítve.

Az építészek általában is ezt a gyakorlatot követik?

Én személy szerint minden esetben figyelembe veszem, mert az évek során egyre újabb és jobb tulajdonságú anyagok jelennek meg. Mi következik ebből? Ha egy rendszerben valamelyik alkotóelemet egy másikkal helyettesítünk, az a struktúra már nem az eredeti, hanem valami új. A benne foglalt anyagok viselkedését, egymásra hatását, együttműködését tesztelni csak a gyártónak van kapacitása, műszaki lehetősége. Éppen ezért hasznos a tervezőknek erre hagyatkoznia. Azt szoktam mondani, hogy többek között ez az a hozzáadott érték, amely sikeressé teszi a Lindab rendszereit. Ha ezt a modult használjuk, biztosak lehetünk a minőségben, akár a hőszigetelés, akár a páraáteresztés, akár a tűzvédelem tekintetében.

A fentiekben elhangzottakból arra következtethetünk, hogy az olyan tervezőprogramok alkalmazásakor, mint az ArchiCAD vagy mások, Ön is előszeretettel használja azokat a kiegészítő szoftvereket, amelyekkel a Lindab segíti a tervezők munkáját?

A Lindab által kidolgozott mintaszelvények, mintacsomópontok valóban jól használhatóak. Könnyen adaptálhatóak. Ennek ellenére természetesen vannak olyan szituációk, amikor a műszaki standardok alapján ki kell alakítanunk egyéni csomópontokat, de mielőtt ezeket kihelyezzük, mindig egyeztetünk a cég munkatársaival.

Használta-e a Lindab tetőrendszer kiegészítőit, a biztonsági elemeket, a hófogókat, a csatornákat?

A nagyobb lejtésű tetőknél ezt biztonsági okokból minden esetben be szoktuk tervezni. Az én házam esetében azonban a tető kis hajlásszöge miatt nincs szükség hófogóra.  Nálam tehát ez nem került beépítésre, de - mivel nem csupán magában a síklemezben, hanem eleve a Lindab tetőrendszerében gondolkodtam - a többi kiegészítőt valóban használtuk. Többek között a Lindab csatornarendszere, csatornafogói teljesítik a feladatukat, egyelőre hibátlanul.

Önnél tehát bevált PLX az elmúlt évtizedben. De hogyan lehet elfogadtatni a hazai közönséggel és a szakmával?

Az elmúlt tíz évben nálam tényleg tökéletesen bevált a PLX, eddig nem kellett „hozzányúlni”. Ahogyan beváltak azok a tetők is, amit szintén a Lindab termékeiből terveztem családi házakra, társasházakra vagy éppen ipari épületekre. Bár ezek jó példák, a magyar közönség ízlése, pontosabban inkább a tapasztalata még mindig a hagyományos cseréphez húz. Cserepet már mindenki látott: megfogta, a kezében tartotta, el tudja gondolni, hogy is alkot az a házat megóvó egységes felületet. De azt már jóval nehezebb elképzelni, miként lesz ezekből a korcolt,  tekercselt lemezekből egyszer tető a fejünk fölött. Éppen ezért sok kérdés adódik a megrendelők részéről főként a beázás-biztonsággal, az anyag tartósságával és egyebekkel kapcsolatban. Ilyen esetekben nagyon jó szolgálatot tesznek azok a megvalósult terveim, amelyek már a látványukkal is  válaszolnak ezekre a kérdésekre. Vannak megrendelők, akik bizony nem restek felmenni a referenciaház tetejére, és ott szemrevételezni a részleteket: az illesztéseket, a hőtágulás elleni védelmet, a szigetelést stb.
Ugyanakkor azt is mindig elmondom, hogy a korcolt tetők estén - legyenek azok bármilyen anyagból - főként az új építésű házaknál, a legkritikusabb időszak az első pár hónap, amíg a ház „beáll”, amíg az alrendszerek úgymond összecsiszolódnak. Ilyenkor apróbb becsöpögések előfordulhatnak a korcok mentén. A szakemberek azonban az első, második eső után ezt be tudják „hangolni”, és a - legnagyobb jó szándék mellett is bekövetkezhető - hibákat ki tudják küszöbölni. Ezek után drámai fordulatokra már nem kell számítani. Egyébként az én házamnál még ez a néha-néha előforduló becsepegési probléma sem jelentkezett.

Említette, hogy a legtöbb esetben a rozsda mumusát kell elkergetnie az ügyfelek képzeletéből.

Ilyenkor megnyugtatjuk őket, hogy a Lindab anyagai tűzihorganyzott svédacél alapanyagból készülnek, ahol a cinket (bizony ebből is készültek régebben síklemezes fedések!) is  tartalmazó bevonat a garancia a rozsdaállóságra. Ennek ellenére vannak olyan építtetők, akik a fém vágása során keletkező „sebeknél” vizionálják a korróziót. Ezekben az esetekben megmutatjuk annak, a Lindab által kifejlesztett, speciális vágóeszköznek a működését, amely az anyag elnyírásakor eleve visszahajtja, visszakeni a képződő felületre,  a lemezélekre a bevonatot, és újra lezárja az utat a nedvesség előtt. A Lindabnak vannak továbbá olyan javító festékei, amelyek a szerelés során esetlegesen bekövetkező lemezsérülések esetén tökéletesen korrigálják a felületet, visszazárják a horganyfelületet.

Milyen esélyét látja a magyar építészetben a síklemezes fedés szélesebb körű elterjedésének?

Az a helyzet, hogy Magyarországon az építészeti jellegű beruházások nagyon árérzékenyek. A síklemezes fedés pedig nem tartozik a legolcsóbb megoldások közé. Ennek ellenére az a tapasztalatom, hogy ha valaki beleszeret egy ilyen stílusú épületbe, akkor kis odafigyeléssel általában kigazdálkodhatóak azok a plusz költségek, amelyek azt a különlegesen elegáns és esztétikus textúrát adják, ami a síklemezes fedéssel elérhető.

Az elhangzottak alapján úgy érzem, hogy mint a modern építészeti stílus és ebből fakadóan a kis hajlásszögű tetőformák elkötelezett híve Ön szükségszerűen a lemezfedés és egyben a Lindab síklemezeinek a hazai nagykövete is?

Az eddigi pályám során valóban számos kis hajlásszögű tetőt és ezekre síklemezes fedést terveztem - nem csak családi házakra. Ezek az épületek tulajdonképpen önmagukban is hirdetik ennek a stílusnak, ennek a technológiának a szépségét és az előnyeit. Az eddigi megrendelőim elégedettsége pedig a szájhagyomány útján járul hozzá ahhoz, hogy minél több hazai épületet óvjanak és díszítsenek a síklemezes fedések.

Családi házak, társasházak, köz- és ipari épületek letisztult, elegáns formái hirdetik a Lindab síklemezes tetők szépségét és minőségét. Ismerje meg Ön is a hagyományos „kézműves” bádogos PLX tetőt, és a modern, egyedi, új technológiával gyártott SRP Click Lindab tetőket!
Lindab Tervezői Díj pályázat 2013
Nevezzen Ön is december 1-ig, legyen az év Lindab tervezője és mutassuk be együtt, a fenti cikkhez hasonló formában az Ön Lindab munkáit!