június 02, 2017

Lindabbal a csarnokszerkezet nem ismer határokat!

4600 m2-es logisztikai központ épült Tatabányán a Gelbmann Kft. megbízásából. A könnyűszerkezetes épület esetében alkalmazott, speciális műszaki megoldásokról, illetve a Lindab Systemline csarnokrendszerének jellegzetességeiről kérdeztük a Tartóterv Kft. ügyvezető tartószerkezet tervező mérnökét, Molnár Attilát.

Milyen kapcsolat fűzi önöket a Lindab Kft-hez?
Bár szép számmal vannak saját megrendeléseink, immáron két évtizede folyamatosan részt veszünk a cég olyan innovációiban, mint pl. az SBS Maxi, ahol az addig másodlagos tartószerkezeti elemként alkalmazott C profilú szelemenrendszert tettük alkalmassá arra, hogy a főtartó szerepét is betöltse.  Tevékenységi körünk egy másik szegmense a megrendelt Lindab csarnokrendszerek - köztük a Lindab Systemline - acél vázszerkezetének megtervezése az adott geometriai és teherbírási igények alapján, hiszen „nincs két egyforma csarnok” – ahogyan a gyártó is hirdeti.
Adott tehát egy szisztéma, tudniillik a Lindab Systemlie, manifesztációinak száma ugyanakkor meghatározhatatlan. Nem ellentmondás ez?
Korántsem! Mert nem egy típustervről, hanem egy nagyon átgondoltan kidolgozott építészeti, statikai rendszerről van szó, amely három alapvető - de egyenként is összetett - alrendszert magában foglalva, a variációk sorát adja.
A térbeli acél vázszerkezet alapelemei a síkbeli főtartó keretek, amelyek mérettől és igénybevételtől függően háromféle típusból készülhetnek: melegen hengerelt I-szelvényű, kétcsuklós keretekből; változó keresztmetszetű, hegesztett I-szelvényű, kétcsuklós keretekből; vagy rácsos szaruzat és I-szelvényű oszlopok együtteséből kialakított rendszerből. Az alaptípusok felhasználásával kialakíthatók pl. többhajós, közbenső födémmel ellátott, daruzott vagy éppen attikafalas struktúrák.
A másodlagos teherhordó szerkezet funkcióját a legtöbb esetben a Lindab által gyártott vékonyfalú, tüzihorganyzott Z- illetve C-profilú szelemenrendszer tölti be, amelynek sokrétű szelvényválasztéka, statikai rendszere és szerkezeti kialakítása a legoptimálisabb megoldást adja mind az anyagfelhasználás, mind a gazdaságosság szempontjából.
A homlokzat és a tető kialakítására szintén olyan burkolati elemeket fejlesztett a gyártó, amelyek eltérő esztétikai és műszaki igényeket képesek kielégíteni. Ez utóbbival kapcsolatban gondolhatunk a különböző hajlásszögű tetőkre vagy a szigetelés kérdéseire. De visszatérhetünk a statika területére is, amennyiben a magas profilú trapézlemez másodlagos teherviselő elemként is bevethető.
 

A tatabányai csarnok - bevezetőnkben már említett - alapterülete nagy csarnokot sejtet.
A számok is ezt mutatják, hiszen a befoglaló méret 69*95 m. Viszont nem téglalap alakú, hanem lépcsős alaprajzú: legnagyobb szélessége 69, a legkisebb pedig 28 m. A négy méteres vállmagasságtól 10 fokos hajlásszögben 10.2 méter gerincmagasságig jutunk. Impozáns a 49 méteres legnagyobb fesztáv is.
Milyen speciális igényekkel jelentkezett a beruházó, és hogyan oldotta ezt meg a tervező?
Logisztikai funkciót ellátó épületről lévén szó, biztosítanunk kellett a targoncák minél szabadabb mozgását az épületen belül. Tehát azokból a belső oszlopokból építhettünk be kevesebbet, amelyek a szerkezet alátámasztását biztosítják. Át kellett alakítanunk a 7*7 méteres raszterből és a lépcsős alaprajzból adódó 7*14 és 7*21 méteres belső oszlopkiosztást úgy, hogy a targoncák haladását, az áruk elhelyezését az oszlopok kevésbé akadályozzák.  Ezt úgy oldottuk meg, hogy a 7 m távközű főkeretek közül minden másodiknak eltávolítottuk a belső oszlopait, és helyettük nagymagasságú, hegesztett I szelvényű - úgynevezett - kiváltó gerendákat építettünk be. Így jöhettek létre a 14*49 méteres, oszlopok nélküli terek. Hogy a nagy magasságú kiváltó gerendák a belmagasságot jelentősen ne csökkentsék, azokat nem a keretgerendák alá, hanem azokkal egy szinten helyeztük el. A közel hasonló magasságú, hegesztett I-szelvényű keretgerendák mintegy áthatolnak a kiváltó gerendák gerincén.
A másik különleges kérés az egyik épületrész robbanásbiztos szeparálása volt. Ez sem igényelt különösebb fejtörést, hiszen a Lindabnak erre is van kipróbált megoldása. Az adott terület felett elhelyezkedő tetőzet úgy van kialakítva, hogy egy esetleges detonáció esetén bizonyos elemei elváljanak a szerkezettől - felfelé nyitva utat a túlnyomásnak.
 

Ha már a tetőnél tartunk, a tíz fokos, azaz alacsony hajlásszögnél kellett-e speciális fóliát alkalmazni a vízzel, párával szemben?
Bár ez már nem a statikus kompetenciája, de tudom, hogy a Lindab trapézlemezes, vízorros kialakítású tetőfedő rendszerei már hat fokos lejtéstől tökéletesesen vízzáró burkolatot adnak. És itt érdemes megemlíteni, hogy ezekbe könnyen beépíthetők – mint ahogyan a Gelbmann csarnokánál is történt – a Lindab bevilágító tetőelemei, amelyek a természetes fény beengedésével energiát is képesek megtakarítani a beruházó számára.
Az ön által elmondottakból látva a Systemline sokszínűségét és rugalmasságát, feltételezhetően nem ez az egyetlen gazdaságossági érv, ami a Lindab mellett szól.
Ezt a tárgyalt projekttel kapcsolatos történet tökéletesen bizonyítja. Amikor ugyanis a beruházó árajánlatért kereste meg a Lindabot, már kész tervekkel érkezett. Ezeket tanulmányozva egyértelmű volt, hogy a Systemline-nal még akkor is olcsóbb és jobb csarnokot építünk, ha újra kell tervezni az egész objektumot. És lám. Igazunk lett!
Miből fakad ez a versenyelőny?
A matéria kiválóságából és a hozzáadott szellemi értékből. A Lindab ugyanis egyrészt nagy szilárdságú alapanyagokat használ, amelyekkel - kiváló teherbírásuk okán - nagy fesztávolságok hidalhatók át, ugyanakkor tartós és stabil burkolatok készíthetők. A könnyű súly változatos statikai megoldásokat, olcsóbb szállíthatóságot és gyors, száraztechnológiás szerelést, hamarabbi megtérülést tesz lehetővé.
Tervezőként azonban engem az a szellemi mozzanat, az az innovatív szemlélet érint meg, amivel az évtizedek során egyedülálló know-how-t alakítottunk ki. Tökéletes és alapos számításokkal alátámasztott csomóponti szerkezeti kialakítások állnak rendelkezésünkre. Bármilyen geometriai formát meg tudunk alkotni a legkülönbözőbb méretekben. A megrendelőnek csupán az igényeit kell csokorba gyűjtenie, illetve megadnia a befoglaló méreteket. És nekünk nem kell újra és újra a kályhától elindulnunk, hiszen a Lindabnál olyan szerkezeti tudástár halmozódott föl, amelyről azt mondhatom, hogy náluk nem csupán az előgyártottság, hanem az előre tervezettség magas foka is jellemző. A Lindabbal tehát a csarnokszerkezet nem ismer határokat!  

Gyors funkciók